Összes blogposzt

Miért beszélünk el egymás mellett? Nem azért értjük félre egymást, mert rosszindulatúak vagyunk, hanem mert az agyunk bizonyos beépített folyamatai torzítják a valóságot. Íme az a négy leggyakoribb csapda, amibe mindannyian beleesünk.

Miért proaktív valaki a munkahelyén és passzív otthon? Réka észreveszi, hogy partnere, Balázs, a munkahelyén kezdeményező típus. Vezeti a csapatát és határozott döntéseket hoz. Otthon azonban Balázs másnak tűnik: gyakran csak sodródik az árral, vagy nem teszi meg azt, amiről korábban azt mondta, hogy hajlandó megcsinálni. Ami ebben van: a Rékához hasonló emberek frusztrációja, és a Balázshoz hasonló partnerek érzése, hogy folyamatosan kritizálják őket. Mi történik ilyenkor?

Amikor valaki sokszor szorong, az többet befolyásol annál, mint ahogy belül érzi magát az illető, ugyanis erősen hathat a legközelebbi kapcsolataira is. Ebben a cikkben három jelentős szorongásos viselkedést írok le, mindegyik egyedi jellemzőivel, a mögöttük álló szükségletekkel és megoldásaikkal együtt. Ezek a következők: katasztrofizálás, kontroll és torzult hiedelmek. 

Gondolj a legutóbbi vitahelyzetre a partnereddel vagy egy közeli barátoddal. Hogyan reagáltál? Közelebb húzódtál a megnyugtatásért, vagy eltávolodtál a tér és a gondolkodási idő reményében? Ezek az automatikus reakciók nem véletlenek. Mélyen gyökereznek abban a pszichológiai „tervrajzban”, amelyet kora gyermekkorban alakítottunk ki: a kötődési mintánkban. Hogyan befolyásolják a gyermekkori élmények a felnőttkori kötődést?

Az ünnepek sokaknál ugyanazt a belső feszültséget hozzák elő. Vagy teljes erőből belevetik magukat a családi kötelezettségekbe, túlvállalják magukat és mindenki más érzelmeit próbálják menedzselni, vagy teljesen visszahúzódnak, hogy megőrizzék a saját lelki békéjüket. Mindkét véglet érthető, mégis egy érzelmi árat követel. Ami gyakran hiányzik, az a köztes szürke zóna: az a középút, ahol figyelembe veheted saját szükségleteidet, fenntarthatod a kapcsolatokat egészségesebben.

A kísértés szinte ellenállhatatlan. Egy családtag nem fogadta meg a tanácsodat, és bajba került. Egy kolléga hibázott, pedig figyelmeztetted. A párod elfelejtett valami fontosat, hiába szóltál előre. Ezekben a helyzetekben kevés mondat esik olyan jól, mint: „Ugye megmondtam?” Csakhogy ami jól esik, az nem biztos, hogy hasznos.

Minden pár veszekszik időnként. De mi van a veszekedéseink mögött? Valójában nem a konkrét helyzetek állnak, hanem valami sokkal mélyebb. Valójában a gyengeségtől való félelem az, ami harcba hív.

A mesterséges intelligencia ma már nem csupán háttértechnológia: híreket ír, önéletrajzokat formáz és marketingkampányokat épít. Ez a produktivitási forradalom azonban rejt magában egy nyugtalanító jelenséget: az MI-rendszerek gyakran előnyben részesítik a más MI által készített tartalmat az emberi írásokkal szemben. Mit jelent ez nekünk embereknek?

Lassan már öt éve gyakorlom a jógát, és azóta is folyamatosan tapasztalom, mennyire sokoldalúan támogatja a mentális és fizikai egészségemet. Számos kutatás is azt bizonyítja, hogy a jóga valóban minden élethelyzetben és életszakaszban segíthet. Ezekből inspirálva szeretnék most röviden írni arról, hogy miért segít a jóga és hogyan érdemes nekikezdeni.

A visszajelzésnek elvileg segítenie kellene a fejlődésünket a munkahelyen – de valljuk be: sokszor inkább kicsinek érezzük magunkat tőle. Egy-egy kritika után könnyen elindulhat bennünk az önbizalomvesztés és azon kezdünk gondolkodni, vajon elég jók vagyunk-e egyáltalán. Mit tehetünk azért, hogy ez ne így legyen? Hogyan alakíthatjuk ki azt a mindsetet, hogy ne ítéletként, hanem fejlődési lehetőségként tekintsük a visszajelzésekre?

Miután az OpenAI kiadta a ChatGPT legújabb, több biztonsági korláttal ellátott változatát, kiderült, hogy a felhasználók közül sokan nem akarták ezt. A ChatGPT-ről szóló fórumokat elárasztották azok, akik az OpenAI-t kérték, hogy térjen vissza a ChatGPT 4-hez. Mi lehet ennek az oka?

Manapság nehéz lehet nem panaszkodni. Bárhová nézünk, számos okot találhatunk rá. De éppen ezért még fontosabb, hogy tisztában legyünk a panaszkodás pszichológiai árával. Mi is lehet ez és mi köze van az emlékezetnek a panaszkodáshoz?

Érzelmek oktatása nélkül sajnos súlyos hátrányban vagyunk. Hiszen minden nap sokszor megtapasztaljuk az érzelmeket, legyen szó otthon, iskolában, munkahelyen, párkapcsolatban. Ha nem vesszük észre ezeket az érzéseket vagy nem tudjuk őket azonosítani, az hátrányosan érint minket életünk során. Íme 5 következménye annak, ha nem értjük meg az érzelmeinket.

A legtöbb ember hajlamoms rendszeresen alábecsülni a jövőbeli tevékenységek idejét, költségeit és kockázatait. Ez a tervezési tévedés, melyet először Daniel Kahneman és Amos Tversky pszichológusok írtak le. Legújabb blogcikkemben erről írok.

A boldogság nem a jó pillanatok kereséséről szól. Arról szól, hogy az értékeinkkel összhangban éljük az életünket – úgy, hogy az értelmesnek, energikusnak és teljesnek érezzük. Töltsünk időt a boldogságunk megtervezésével és megteremtésével!

Az érzelmi intelligencia az a képesség, hogy egyrészt a saját érzéseinket, valamint mások érzelmeit is felismerjük és megértjük. Ez egy olyan kulcsfontosságú készség, amely segít a gyermekeknek értelmes kapcsolatokat építeni és eligazodni az élet érzelmi hullámvölgyeiben. Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy miért fontos az érzelmi tudatosság a gyermekeknek és mit fog adni nekik későbbi éveikben.

Sok ember számára a kedvesség, a segítségnyújtás olyan, mint egy iránytű. Segíteni akarsz, támogatni és egy kicsit szebbé tenni a körülötted élők életét. Ez első ránézésre csodálatosnak tűnik, de határok nélkül ez a hozzáállás kimerültséghez, haraghoz, sőt feszült kapcsolatokhoz is vezethet. Mit tegyünk másképp?

Az egyik fájdalmas eset, amivel szembe kell nézni, hogy a szülők néha irigyek lehetnek a gyerekeikre. Ez a szülői irigység gyakran megoldatlan traumákból, kielégítetlen szükségletekből vagy bizonytalanságokból fakad. Mit jelent a szülői irigység? Mikor válik ez ártalmassá a gyerek és a család számára? Többek között erről szól legújabb cikkem.

Evolúciós szempontból arra emlékszünk a legjobban, amiért a legkeményebben dolgozunk, pontosan azért, mert ez az erőfeszítés mit jelent, és milyen kontextust hordoz. Ez igaz a tanulásra is. Vagyis a nehéz tanulás a jó tanulás. Erről szól ez a cikkem.

Ebben a cikkben arról írok, hogyan beszélj a gyerekkel a világban történő dolgokról és szorongásukról