Miért segíthet neked a jóga?

Lassan már öt éve gyakorlom a jógát, és azóta is folyamatosan tapasztalom, mennyire sokoldalúan támogatja a mentális és fizikai egészségemet. Számos kutatás is azt bizonyítja, hogy a jóga valóban minden élethelyzetben és életszakaszban segíthet. Ezekből inspirálva szeretnék most röviden írni arról, hogy miért segít a jóga és hogyan érdemes nekikezdeni.

A jógáról

A jóga egy indiai filozófiai és mozgásbeli gyakorlat (Uebelacker et al., 2021), amelyet 1893-ban vezettek be az Egyesült Államokban (Yatham et al., 2023). Azóta már közel 38 millió ember gyakorolja a jógát csak abban az egy országban (Asivana, 2025).  Amikor egyesek a jógára gondolnak, gyakran egy rendkívül hajlékony ember képe ugrik be, aki szinte lehetetlen pózokba csavarja magát. A valóság azonban az, hogy minden korosztály és fizikai adottság mellett elsajátítható, mint életmód-szintű készség: mozgás, gyógyulás és lelki nyugalom forrása.

Miért segít a jóga?

A jóga fizikai előnyei közé tartozik a megnövekedett erő és egyensúly, a tüdőkapacitás és a szív-érrendszeri működés javulása. Emellett pszichológiai hatásai is jelentősek: közösségépítő ereje van, csökkenti a stresszt, a szorongást és a depressziós tüneteket (Pehlivan & Eyi, 2025; Yatham et al., 2023).

Ez persze nem azt jelenti, hogy a jóga helyettesíti a hagyományos orvosi kezeléseket, sokkal inkább egy kiegészítő eszköz, amely minden életszakaszban segítheti a jólétet. Ezért fontos több stílust kipróbálni, hogy megtaláljuk a hozzánk illőt. Egy kezdő számára például az aerial jóga ijesztő lehet, míg egy alap hatha óra élvezetes és sikerélményt adhat.

Jóga az élet különböző szakaszaiban és helyzetekben

A prenatális (kismama) jógától az életvégi mozgásig a jóga gyógyító és erőt adó gyakorlat lehet minden korosztály és képesség számára.

Néhány példa a kutatásokból:

• Kismamák: A prenatális jóga javítja a mentális egészséget, csökkenti a szorongást, a depressziót és a stresszt (Villar-Alises et al., 2023).

• Csecsemők és anyák: Hat online jógaalkalom után javult a koraszülött babák mozgásfejlődése, az anya–gyermek kötődés, és csökkent az anyák szorongása (Bozgan-Baş et al., 2025).

• Gyerekek: Jobb figyelem, érzelmi jóllét, osztálytermi viselkedés, kreativitás, megküzdési stratégiák és nyugalom (Shrikant et al., 2025).

• Nyugdíjas férfiak: Csoportos jóga során nőtt a jóllét, az életcél, az önismeret és a személyes fejlődés érzése (Borotikar et al., 2023).

• Idősek: A hatha jóga javítja az egyensúlyt, a székjóga pedig erősíti a végtagokat és fokozza a jóllétet (Adipratama et al., 2024; Yao & Tseng, 2019).

• Mellrákos betegek: A jóga és meditáció növelte az önbecsülést, javította a testképet és csökkentette a stresszt (Pehlivan & Eyi, 2025).

• Amputáltak: Csökkent szorongás és depresszió, jobb életminőség és testkép (Mir et al., 2023).

• Traumát átélt emberek: Erősebb belső tartás, rugalmasság és jelentéskeresés traumaérzékeny jógán keresztül (Raymond & Walter, 2025).

• Stroke-túlélők: Jobb alvás, nagyobb ellenálló képesség, kevesebb stressz adaptív jóga után (Bislick et al., 2023).

• Életvégi szakasz: Javulhat az életminőség, a komfortérzet és a méltóság megőrzése (Giridharan & Shanbhag, 2024).

Hogyan kezdj jógázni?

Amennyiben olyan egészségügyi állapotban vagy, akkor az első lépés az, hogy konzultálj orvosoddal, és kérj engedélyt a gyakorlásra. Ezután fedezd fel a környékbeli jógastúdiókat. Ha inkább otthon kezdenél, rengeteg ingyenes online videó is elérhető, néhány perctől akár 90 perc feletti hosszig. A legtöbb stúdióóra 60–90 perces. Bárhogy is döntesz, légy türelmes magaddal – a jóga testi-lelki hatásai fokozatosan bontakoznak ki!

Te jógáztál már?

Források

Adipratama, I. K., Indriastuti, L., & Julianti, H. P. (2024). Comparison of hatha yoga and elderly exercise in functional balance of the elderly. Jurnal Kedokteran Diponegoro, 13(1), 26–31. https://doi.org/10.14710/dmj.v13i1.41158.

Bislick, L., Dietz, A., Duncan, E. S., & Cornelius, K. (2023). The feasibility and benefits of a virtual yoga practice for stroke survivors aith Aphasia. American Journal of Speech-Language Pathology, 32(4), 1679–1688. https://doi.org/10.1044/2023_AJSLP-22-00269.

Bozgan-Baş, D., İnce, E. Z., Kavram, G., & Çalışkan, M. M. (2025). Tele-MiYo: A tele-yoga program for mother-preterm infant dyads. Journal of Bodywork and Movement Therapies, 42, 192–197. https://doi.org/10.1016/j.jbmt.2024.12.018.

Borotikar, S., Tillu, G., Lavalekar, A., & Nagarkar, A. (2023). Effect of yoga on psychological well-being in men: A nonrandomized study. GeroPsych, 36(2), 75–83. https://doi.org/10.1024/1662-9647/a000308.

Cagas, J. Y., Biddle, S. J. H., Castro, O., & Vergeer, I. (2024). “Men Need Role Models”: Exploring the facilitators and barriers for yoga participation among men. American Journal of Men’s Health, 18(6), 15579883241298663. https://doi.org/10.1177/15579883241298663.

Cavour-Więcławek, N., & Rogowska, A. M. (2024). Does self-reported trait mindfulness contribute to reducing perceived stress in women who practice yoga and are physically active? Behavioral Sciences, 14(9), 772. https://doi.org/10.3390/bs14090772.

Giridharan, S., & Shanbhag, N. M. (2024). Enhancing end-of-life care through yoga. Curēus 16(2), e54405. https://doi.org/10.7759/cureus.54405.

Mir, N., Sen, M. S., Mani, K., Sagar, R., Arulselvi, S., Kumar, S., Gupta, A., & Sagar, S. (2023). Impact of yoga intervention in lower limb amputees following trauma in relation to behavior and quality of life: A randomized controlled trial. International Journal of Yoga, 16(2), 106–115. https://doi.org/10.4103/ijoy.ijoy_156_23.

Pehlivan, M., & Eyi, S. (2025). The impact of mindfulness-based meditation and yoga on stress, body image, self-esteem, and sexual adjustment in breast cancer patients undergoing modified radical mastectomy: A randomized controlled trial. Cancer Nursing, 48(3), 190–199. https://doi.org/10.1097/NCC.0000000000001427.

Quilty, M. T., Saper, R. B., Goldstein, R., & Khalsa, S. B. S. (2013). Yoga in the real world: perceptions, motivators, barriers, and patterns of use. Global Advances in Health and Medicine, 2(1), 44–49. https://doi.org/10.7453/gahmj.2013.2.1.008.

Raymond, E., & Walter, O. (2025). Trauma-sensitive yoga and the Hero’s Journey as tools for finding meaning and posttraumatic growth. International Journal of Yoga Therapy, 35(2025). https://doi.org/10.17761/2025-D-24-00044.

Shrikant, Kanojiya, R., & Das, P. (2025). Integrating mind-body practices in childhood: A comprehensive review of children yoga. Journal of Complementary and Alternative Medical Research, 26(7), 1–6. https://doi.org/10.9734/jocamr/2025/v26i7671.

Uebelacker, L. A., Wolff, J. C., Guo, J., Feltus, S., Caviness, C. M., Tremont, G., Conte, K., Rosen, R. K., & Yen, S. (2021). Teens’ perspectives on yoga as a treatment for stress and depression. Complementary Therapies in Medicine, 59, Article 102723. https://doi.org/10.1016/j.ctim.2021.102723.

Villar-Alises, O., Martinez-Miranda, P., & Martinez-Calderon, J. (2023). Prenatal yoga-based interventions may improve mental health during pregnancy: An overview of systematic reviews with meta-analysis. International Journal of Environmental Research and Public Health, 20(2), 1556. https://doi.org/10.3390/ijerph20021556.

Yao, C.-T., & Tseng, C.-H. (2019). Effectiveness of chair yoga for improving the functional fitness and well-being of female community-dwelling older adults with low physical activities. Topics in Geriatric Rehabilitation, 35(4), 248–254. https://doi.org/10.1097/TGR.0000000000000242.

Yatham, P., Chintamaneni, S., & Stumbar, S. (2023). Lessons from India: A narrative review of integrating yoga Within the U.S. healthcare system. Curēus (Palo Alto, CA), 15(8), e43466. https://doi.org/10.7759/cureus.43466https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10498999/ https://pmc.ncbi.nlm.nih.gov/articles/PMC10498999/.