Érzelmi intelligencia és miért fejlesszük a gyermekekben

Érezted már úgy, hogy összezavarodtál, amikor a gyermeked mosolyog, miután bántott valakit - vagy megdöbbentél, amikor hirtelen, minden nyilvánvaló ok nélkül rátámadt a testvérére? Ezek a pillanatok nyugtalanítóak lehetnek, de gyakran valami mélyebb dologhoz kapcsolódnak: az érzelmi intelligenciához.

Az érzelmi intelligencia az a képesség, hogy egyrészt a saját érzéseinket, valamint mások érzelmeit is felismerjük és megértjük. Ez egy olyan kulcsfontosságú készség, amely segít a gyermekeknek értelmes kapcsolatokat építeni és eligazodni az élet érzelmi hullámvölgyeiben.

Miért fontos az érzelmi tudatosság a kisgyermekkorban?

A korai gyermekkor létfontosságú időszak az agy fejlődésében, különösen az érzelmekkel kapcsolatos területeken. Ezekben a formálódó években az agy érzelmi központjai gyors ütemben fejlődnek. A Harvard Egyetem szerint a szülők és a gyermekek közötti meleg, érzelmekre reagáló és érzelmileg támogató interakciók kulcsszerepet játszanak ezen agyi áramkörök fejlődésének alakításában.

Ha megtanítjuk a gyerekeket megnevezni és feldolgozni az érzelmeket, az segít az agyuk egészséges fejlődésében. Ha a gyerekek érzelmi intelligenciáját fejlesztjük, az segít nekik barátságokat kötni, együttműködően játszani, és a nézeteltéréseket úgy kezelni, hogy nem viselkednek ki vagy zárkóznak el.

Milyen hosszú távú előnyei vannak az érzelmi intelligenciának?

Íme az érzelmi intelligencia három hosszú távú előnye:

1. Társas kapcsolatok kialakítása és fenntartása

Az érzelmi intelligencia kulcsfontosságú a jó kapcsolatok kiépítéséhez és fenntartásához. Ha megértjük saját érzelmeinket és felismerjük mások érzéseit, könnyebben kezeljük a társas helyzeteket és könnyebben kijövünk az emberekkel.

Ez sok szempontból közvetlenül befolyásolja a társas kapcsolatainkat:

• Jobb kommunikáció: Az érzelmileg intelligens emberek jobban ki tudják mondani, hogy mit éreznek és mire van szükségük. Abban is hatékonyabbak, hogy valóban meghallgassanak másokat. Jobban tudják olvasni a verbális és a nem verbális jeleket, és jobban észreveszik azokat a finom jeleket, amelyeket mások esetleg nem vesznek észre. Ez csökkenti a félreértéseket, és teret enged az értelmesebb beszélgetéseknek.

• Konfliktusmegoldás: Amikor az emberek nem értenek egyet, az érzelmi intelligenciával rendelkezők jobban képesek nyugodtak maradni, és megpróbálják átlátni a másik fél álláspontját. Nem teszik nagyobbá a problémát, és a konfliktus de-eszkalációját azáltal oldják meg, hogy olyan megoldást keresnek, amely mindenkinek segít.

• Mélyebb kapcsolatok: Az érzelmek megértése segít abban, hogy kapcsolatot teremtsünk másokkal. Amikor elismerjük valakinek az érzéseit, és megmutatjuk, hogy az nekünk is számít, erősebb kötelékeket alakíthatunk ki vele.

2. Tanulmányi eredmény

Az érzelmi intelligencia nem csak a szociális világunkat alakítja. Meglepően jelentős szerepet játszik a tanulmányi sikerben is. A kutatások azt mutatják, hogy az erősebb érzelmi készségekkel rendelkező diákok gyakran jobban teljesítenek az iskolában.

Ők jellemzően a következőket mutatják:

• Jobb összpontosítás és figyelem: Képesek szabályozni azokat az érzelmeket, amelyek egyébként elvonhatják a figyelmüket a tanulástól, így segítve őket abban, hogy a tanórák és a tanulás során is elkötelezettek maradjanak.

• Csökkentett halogatás: A tanulmányi nyomás stresszt válthat ki, ami a kellemetlen érzelmek elkerülésének módjaként halogatáshoz vezethet. Az érzelmileg intelligens diákok korán felismerik ezeket az érzéseket, és stratégiákat dolgoznak ki a megbirkózásra.

• Fokozott problémamegoldás: Amikor kihívást jelentő tanulmányi anyaggal szembesülnek, ezek a diákok jobban kezelik a frusztrációt. Jobban tudják kezelni a frusztrációt, és képesek átvészelni a kihívásokat.

3. Jobb fizikai és mentális egészség

Az érzelmi intelligencia nemcsak a kapcsolatainkat és a tanulmányi sikereinket befolyásolja. A fizikai és mentális jólétünkkel is mélyreható kapcsolatban áll. Kutatások kimutatták, hogy az érzelmek megértésének és kezelésének képessége fontos szerepet játszik az egészségügyi eredményekben.

Mentális egészség

• Csökkentett szorongás és depresszió: A magasabb érzelmi intelligenciával rendelkező emberek hamarabb felismerik a negatív érzelmeket, és hatékonyabb megküzdési stratégiákkal rendelkeznek.

• Nagyobb ellenálló képesség: Az érzelmileg intelligens egyének gyorsabban talpra állnak a kudarcokból és kihívásokból. Szükség esetén nagyobb valószínűséggel keresnek támogatást, és inkább alkalmazkodó megküzdési mechanizmusokat használnak, minthogy káros viselkedésformákhoz (alkoholfogyasztás stb.) fordulnának.

Fizikai egészség

• Jobb immunrendszeri működés: A krónikus negatív érzelmek és a stressz elnyomhatja az immunfunkciót. Azok, akik hatékonyan kezelik az érzelmeket, általában erősebb immunrendszerrel rendelkeznek.

• Egészségesebb viselkedés: Az érzelmileg intelligens emberek nagyobb valószínűséggel vesznek részt az öngondoskodásban. Ez testmozgás, megfelelő táplálkozás, megfelelő alvás és a káros anyagok kerülése formájában valósulhat meg.

Záró gondolatok

Fontos, hogy támogassa gyermekét érzelmi intelligenciájának fejlesztésében, mert ez a képesség egész életében segíteni fogja őt, az erős barátságok kialakításától kezdve a tanulmányi eredményeken át az egészség megőrzéséig. Ne feledje, hogy ennek a készségnek a fejlesztése nem megy egyik napról a másikra, időre, türelemre és következetes támogatásra van szükség, de az előnyök egy életen át tartanak.

Források:

Agustín, E., González, A., Piqueras, J., & Linares, V. (2010). Emotional intelligence in physical and mental health. Electronic Journal of Research in Educational Psychology, 8(21), 861-890. https://doi.org/10.25115/ejrep.v8i21.1388

Armstrong, A. R., Galligan, R. F., & Critchley, C. R. (2011). Emotional intelligence and psychological resilience to negative life events. Personality and Individual Differences, 51(3), 331–336. https://doi.org/10.1016/j.paid.2011.03.025

Boehm, J. K., Chen, Y., Qureshi, F., Soo, J., Umukoro, P., Hernandez, R., Lloyd-Jones, D., & Kubzansky, L. D. (2020). Positive emotions and favorable cardiovascular health: A 20-year longitudinal study. Preventive Medicine, 136, Article 106103. https://doi.org/10.1016/j.ypmed.2020.106103

Center on the Developing Child. (2011). Building the brain's "air traffic control" system: How early experiences shape the development of executive function (Working Paper No. 11). Harvard University. https://www.developingchild.harvard.edu

Cohen, S., Doyle, W. J., Turner, R. B., Alper, C. M., & Skoner, D. P. (2003). Emotional style and susceptibility to the common cold. Psychosomatic Medicine, 65(4), 652–657. https://doi.org/10.1097/01.psy.0000077508.57784.da

Csikszentmihalyi, M., & Csikszentmihalyi, I. S. (Eds.). (2006). A life worth living: Contributions to positive psychology. Oxford University Press.

Ionescu, C. E. (2017). Emotional intelligence, emotional skills and social skills at school age. In European Proceedings of Social and Behavioural Sciences (pp. 1485–1492). https://doi.org/10.15405/epsbs.2017.05.02.227

Lumanlan, J. (2018, July 25). An age-by-age guide to teaching your child to share. Your Parenting Mojo. https://yourparentingmojo.com/sharing/

Lumanlan, J. (n.d.). Emotions list. Your Parenting Mojo. https://yourparentingmojo.com/feelings/

Pandey, N. (2022). An exploratory study of relationship between emotional intelligence and stress management among working professionals. International Journal of Indian Psychology, 10(3), 637–644. https://doi.org/10.25215/1003.065

Schutte, N. S., Malouff, J. M., Thorsteinsson, E. B., Bhullar, N., & Rooke, S. E. (2007). A meta-analytic investigation of the relationship between emotional intelligence and health. Personality and Individual Differences, 42(6), 921–933. https://doi.org/10.1016/j.paid.2006.09.003

Shengyao, Y., Xuefen, L., Jenatabadi, H. S., Aladdin, A., Bilad, M. R., Binti Aminuddin, S. A., Almogren, A. S., & Linh, N. T. T. (2024). Emotional intelligence impact on academic achievement and psychological well-being among university students: The mediating role of positive psychological characteristics. BMC Psychology, 12(1), Article 389. https://doi.org/10.1186/s40359-024-01886-4

Tsaousis, I., & Nikolaou, I. (2005). Exploring the relationship of emotional intelligence with physical and psychological health functioning. Stress and Health, 21(2), 77–86. https://doi.org/10.1002/smi.1042 akadályok, hanem hidak egy egészségesebb, valódibb kapcsolathoz.