Hogyan fogadd jól a visszajelzést?

A visszajelzésnek elvileg segítenie kellene a fejlődésünket a munkahelyen, de valljuk be: sokszor inkább kicsinek érezzük magunkat tőle. Egy-egy kritika után könnyen elindulhat bennünk az önbizalomvesztés és azon kezdünk gondolkodni, vajon elég jók vagyunk-e egyáltalán.

Valamikor azért van így, mert rosszul adták a visszajelzést: nem megfelelő hangnemben, empátia nélkül stb. De ez nem mindig erről szól, hanem gyakran belülről fakad: korábbi kudarcokból, önbizalomhiányból vagy abból a belső nyomásból, hogy tökéletesen kell teljesítenünk.

A jó hír? A visszajelzés helyes befogadása egy készség, amit lehet tanulni és fejleszteni. A kulcs a szemléletmód: az, ahogyan értelmezzük a kritikát.

Mit tanulhatunk a profiktól?

Gondolj egy profi sportolóra. Az ő egész pályafutása folyamatos visszajelzésre épül. Minden mozdulatát edzők és csapattársak elemzik, és ő maga is szigorúan értékeli a teljesítményét. Mégsem roppan össze a nyomás alatt.

Miért? Mert nem tekinti a visszajelzést annak bizonyítékaként, hogy „nem elég jó”. Inkább edzésnek, lehetőségnek látja arra, hogy még jobban teljesítsen. Ez az, amit Pro-Mindsetnek hívunk: amikor a visszajelzésre már nem egy ítéletként tekintünk, hanem fejlődési lehetőségre.

Hogyan alakíthatod ki ezt a mindsetet?

1. Átkeretezés belső hanggal: Mielőtt belemész egy olyan szituációba, ahol várhatóan visszajelzést, kritikát kapsz (pl. személyes értékelések), képzeld el, hogy a másik fél így kezdi:„Már most is jól csinálod – de itt van egy ötlet, amivel még jobb lehetsz.”Ez a mentális keret segít abban, hogy bátorításként, ne pedig elutasításként halld a visszajelzést.

2. Viselkedj úgy, mint egy profi: Játszd el, hogy te egy sportoló vagy színész vagy, aki imádja a visszajelzést. Menj bele a beszélgetésbe kíváncsian, nyitottan. Idővel a „mintha” hozzáállás valódi belső nyitottsággá válhat.

3. Humorral átkeretezni: Egy munkatárs, akinek szóvá teszik, hogy késve tér vissza az ebédről, így is reagálhat: „Szóval annyira hiányzom, hogy minden perc számít?” A humor néha képes oldani a feszültséget, és új perspektívát adni.

4. A haladásra, ne a tökéletességre törekedj: Képzeld el, hogy egy hegyet mászol. Ha mindig csak azt nézed, mennyi van még hátra, könnyen elbizonytalanodsz. Ha viszont észreveszed, milyen messzire jutottál már, erőt meríthetsz a további úthoz.

   
   

Miért fontos mindez?

Nem azok kapják a legtöbb elismerést, akik már az elején hibátlanok. Sokkal inkább azok, akik kitartóan, lépésről lépésre fejlődnek. Ők azok, akik folyamatosan emelkednek – tempótól függetlenül –, és ezzel elnyerik társaik és vezetőik bizalmát.

Legközelebb, mielőtt visszajelzést kapnál vagy már amikor kapsz, próbáld ki valamelyik technikát. Figyeld meg, hogyan változik az élmény, ha nem ítéletként tekintesz rá!