Miért árt többet az „Ugye Megmondtam?” és mit mondj helyette?

A kísértés szinte ellenállhatatlan. Egy családtag nem fogadta meg a tanácsodat, és bajba került. Egy kolléga hibázott, pedig figyelmeztetted. A párod elfelejtett valami fontosat, hiába szóltál előre. Ezekben a helyzetekben kevés mondat esik olyan jól, mint: „Ugye megmondtam?”

Csakhogy ami jól esik, az nem biztos, hogy hasznos.

Az „Ugye megmondtam” rejtett hatása

Amikor valaki egy figyelmetlenség vagy rossz döntés miatt kerül kellemetlen helyzetbe, általában épp akkor van leginkább szüksége támogatásra, és a legkevésbé ítélkezésre. Jó eséllyel már megtanulta a leckét, fájdalmasan is. Az ismételgetés nem mélyíti el a felismerést, csak a szégyent.

Ráadásul bár a „Ugye megmondtam” nem segít rajta, viszont valami mást okoz:

• Csökkenti a szorongásodat, mert elhatárolódsz az ő hibájától.

• Megerősít abban, hogy te nem követnél el ilyen hibát.

• Annak jelét adja, hogy bosszant a másik viselkedése.

• Azt sugallja, hogy talán megérdemli a következményeket.

• Azt üzeni, hogy nem igazán akarsz neki segíteni, legalábbis ítélkezés nélkül nem.

• Felerősíti benne a szégyent, és elveheti a kedvét attól, hogy legközelebb őszintén megnyíljon.

Gondolj bele: ha téged vernének át egy csalók, már eleve áldozat vagy. Nem szándékosan döntöttél rosszul, valaki ügyesen manipulált. Ha erre még egy barátod is ingerülten reagál vagy kioktat, a lelki teher duplájára nő.

Mit Mondj Helyette?

Ahelyett, hogy kimondanád a bántó „Ugye megmondtam?” mondatot, próbálj meg empátiával, kapcsolódással és perspektívával reagálni.

1. Fejezz ki empátiát

Egy egyszerű, együttérző mondat megnyugtató lehet:

• „Nagyon sajnálom, hogy ez történt.”

• „Ez borzasztóan frusztráló lehet.”

2. Vedd le róla a szégyent és a hibáztatást

Mutass rá, hol van valójában a felelősség:

• „A csaló tehet róla, nem te.”

• „Ez egy őszinte hiba volt.”

A legtöbb „Ugye megmondtam” helyzet nem szándékos rossz döntésből fakad.

3. Hallgasd meg ítélkezés nélkül

Az aktív figyelem visszaépíti a bizalmat:

• Tarts szemkontaktust

• Használj megerősítő gesztusokat

• Tegyél fel nem kritikus, odaillő kérdéseket

• Foglald össze, amit hallottál

4. Erősítsd meg a cselekvőképességét

A hibák gyakran elbizonytalanítják az embert. Segíts neki visszanyerni az irányítást:

• „Mit gondolsz, hogy lehetne ezt helyrehozni?”

• „Legközelebb biztosan el tudod kerülni ezt.”

• „Mi lehet a következő lépésed?”

Ne vedd át helyette a feladatokat, ugyanis neki kell visszaépítenie a saját kompetenciaérzését.

5. Tegyétek perspektívába

Tegyétek fel együtt a kérdést:

• Számítani fog ez egy hét múlva? Egy hónap múlva? Egy év múlva?

• Helyrehozható a hiba, vagy csak most tűnik nagynak?

A legtöbb probléma a pillanat hevében sokkal nagyobb súlyúnak tűnik, mint valójában.

Összefoglalás

Mindannyian hibázunk. A valódi kérdés nem az, történnek-e hibák, hanem az, hogyan reagálunk rájuk. Az empátia a kapcsolatok alapja: erősíti a bizalmat és segít tanulni, szégyen nélkül.

Amikor legközelebb elcsábít az „Ugye megmondtam?”, állj meg egy pillanatra, és kérdezd meg magadtól:

Én mit szerettem volna hallani az ő helyében?

A válasz mindig a helyes irányba vezet majd.