Mit csinálok munkám során?

Néha olvasok vagy hallok olyanokat, hogy a pszichológusok csak ülnek, hallgatnak, időnként megismétlik, amit a klienseik mondanak, vagy akár úgy tűnik, hogy „félálomban” vannak - és ezért fizetik őket. Meg, hogy ezt bárki meg tudná csinálni, talán még jobban is - elvégre mindenki tudja, hogyan kell beszélni és bólogatni, nem igaz?

Úgy gondoltam ezért, hogy egy cikkben érdemes megosztanom, hogy mit is csinálok én mint pszichológus egy ülés során és azon kívül. Bízom benne, hogy tanulságos lesz, és ha oszd meg olyan hozzátartozóiddal, barátaiddal, akik nem tudják mit is csinál egy pszichológus, coach.

Mit csinálok egy 50 perces ülés alatt?

1. A fülemmel hallgatom, amit mondasz nekem.

2. A fülemen túl is figyelek: Figyelek azokra az érzelmi reakciókra, amelyeket a kliens nonverbálisan közvetít. Ily módon megpróbálom meghallani azokat a részeket is, amelyekről hallgat.

3. Figyelem a testbeszédét: Figyelem a testtartását, azt, ahogyan ül, ahogyan a kezeit mozgatja, és így tovább. Néha a tested olyan erős érzelmeket közvetít, amelyeket szavakkal nem lehet kifejezni.

4. Ezt a három elemet összekapcsolom, hogy jobban megértsem a klienst, és segítsek abban, hogy új perspektívából lássa önmagát.

5. Eldöntöm, hogy milyen módszereket és beavatkozást ajánlok

6. A foglalkozás során kiválasztom a megfelelő pillanatot az adott beavatkozásra, feladatra.

7. Elemzem, amit hallok, és összekapcsolom az ülés és a tanácsadás/coaching céljával. Sok esetben a kliens hajlamos eltérni vagy elfeledkezni az eredetileg meghatározott céljától, ezért nekem is képben kell lennem, hogy a kliens érdekében ne essen szét a folyamat.

8. Rátekintek önmagamra is: Empatikus maradok-e és valóban segíteni akarok-e? Fenntartom-e a határokat, vagy esetleg nem terápiás szövetségbe csúszom? És ha igen, miért?

9. Igyekszem egyensúlyt teremteni, hogy ne erőltessem túlságosan, ne sürgessem, ugyanakkor ne is egyhelyben legyünk a folyamatban.

10. Átgondolom, hogy ez az ülés hogyan kapcsolódik az előzőhöz, és hogyan alakíthatja a következőt. Az az érzelmi hatás, amivel ma távozol, befolyásolja, hogy mit hozol magaddal a jövő héten. Ez segít abban, hogy a folyamat összefüggő maradjon, ne pedig széttöredezett.

11. Különböző elméleti tudásra támaszkodom, hogy értelmet adjak annak, ami történik, és lehet, hogy ezek egy részét megosztom a klienssel - de nem túl sokat, mert nem akarom, hogy a folyamat pszichológiai előadássá váljon, vagy hogy a coach/pszichológus helyett a tanára legyek.

12. Odafigyelek arra, hogy a személyes dolgaim nem zavarják-e a folyamatot. Néha a kliensek történetei közel állnak hozzám, és mint emberi lény, szomorúságot, dühöt vagy akár érzelmi visszafejlődést is érezhetek, amelynél figyelnem kell, hogy ne befolyásolja a klienssel történő közös munkát.

Az üléseken kívül én mint pszichológus:

1. Könyveket és cikkeket olvasok a szakmában.

2. Saját cikkeket írok.

3. Folyamatosan tanulok.

4. Rendszeresen konzultálok szupervizorokkal és felkeresem a saját pszichológusomat - gondosan kiválasztott szakembereket, akik segítenek fenntartani mindannak a minőségét, amit fentebb leírtam.

Amint láthatod, a láthatatlan munka mennyisége hatalmas és érzelmileg intenzív. Ha azt hiszed, hogy a pszichológusod csak ül ott, ismételgeti, amit mondasz, időnként elbóbiskol, majd küld egy számlát, akkor valószínűleg nem ez a helyzet. Vagy legalábbis a magam nevében beszélek. De a bólogatás ott van, az biztos.